Szikrázó napsütés, homokos part… El tudnám ezt képzelni huzamosabb ideig. Először Olaszországban voltunk, jelenleg pedig épp Albániából pötyögöm a karaktereket.
Tudom, hogy minden hónapban utolsó napjában leírom, de tényleg itt az augusztus? Nem tudom hova rohan az idő ennyire, de nem is érünk rá ezen csámcsogni. Jöjjenek a ruhák.
Fehér. Egyszerűen imádom hordani, de akárhányszor ezt a szint választom fél óra múlva vagy leeszem, vagy beleülök valamibe, esetleg egy-két bogarat nyomok szét rajta véletlenül. Hozzátenném a homokban fetrengés sem tett túl jót neki. Lényeg a lényeg, ez a farmer a jelenlegi kedvencem. Ha már a tengerpart közelében voltam igyekezetem egy lazább szerelést összeállítani, de egy sportcipővel vagy a tutyik közül az egyikkel bármikor máskor elő fogom kapni a szekrényből. A homokban viszont képtelen vagyok bármiféle papucsot magamra erőltetni. Csakis mezítláb.
Az inget pedig már korábban láthattatok. Akkor off the shoulder formában próbáltam magamra erőltetni, most viszont egyszerűen csak megkötöttem. Sokszor nem is gondolná az ember, hogy egy-egy alap darabot hányféle képpen lehet bonyolítani.
